HTML

Kissako - egy csésze teában a világ

Kedves teatárs, célom ezzel a bloggal, hogy mindenki számára közelebb hozzam a teázás kultúráját, valamint hogy betekintést nyújtsak a japán zöld tea világába. Remélem, hogy az itt olvasott információk nem csak a tea világával most ismerkedőknek, de a szakavatottabaknak is újdonsággal tud szolgálni.

Friss topikok

Címkék

A japán zöld tea ízei

2012.07.12. 21:51 ocha

     Mai szösszenetemben a zöld tea "hivatalos" ízeiről írok, már ahogyan ezt elképzelik ott Japánban. Nem restellek, majd kitérni némi kis tudománnyal megspékelt magyarázatra is. Tehát nézzük csak meg, mik azok az ízek, amelyek egy minőségi japán zöld tea megkóstolásakor ostromot hirdetnek nyelvünk ellen. Kezdjük az édessel, ugye édes szájúak vagyunk, legalábbis én. Szóval az édes ízt japániul amaminak mondják, ezt az édes ízt támogatja meg a másik éteri íz az umami, aminek egyelőre nincs magyar neve, talán az íz telítettség jó szó rá. Az umamival egyébként sizek.pngajnálatos módon mi is találkozunk elég sokat ételeinkben, ugyanis ez az ízfokozó só, a kínai só más néven, amit a kombu algából vontak ki valamikor az 1920 években szintén Japánban. Na de míg a porleveseinkben brutális koncentrátumban és mesterségesen előállított módon szerepel, addig a zöld teában a tea levél természetes íz alkotójaként jelenik meg. Kémiailag a tea édes ízéért (amami), és az umami ízéért az aminosavak felelősek, valamint a poliszacharidok. A tea nagyszámban képes ezeket raktározni, mint pl. a glutamin savat, amely az erős umami ízt idézi elő, továbbá a növény egyedi aminosavát a teanint. Ezen kívül még két fő alap ízt tartanak számon a nigamit (keserűség) és a shibumit (fanyarság), ezek teszik a teát egyedülállóvá az italok között. Az általános vélekedés az, hogy a keserű rossz íz. Talán azért lehet ez, mert az ősidőkben ösztönösen kerültük a keserű ízű dolgokat, hiszen sok mérgező növény íze keserű. Azonban a tea keserűsége egyáltalán nem kellemetlen, sőt inkább felfrissítő élményt ad, édeskés utóízzel. Tehát, azt is mondhatjuk, hogy a tea különös ízének forrása pont a keserűségben és fanyarságban rejlik.

      A nigami és a shibumi ízekért felelős összetevők a katekinek és a koffein.  A katekinek főként az erősebb nigamiért és shibumiért felelelnek, amíg a koffein lágy frissítő hatású keserűséget hordoz.

 Az alappillérnek számító keserűséget (nigami) és fanyarságot (shibumi) az aminosavak és poliszacharidok által képzett umami és az édesség (amami) teszi egy egésszé, így születik meg a tea finom íze. Ennek a négy ízösszetevőnek - nigami, shibumi, umami, amami – az egyensúlya határozza meg, hogy milyen lesz a teánk íze.

 

Szólj hozzá!

Ízesítés nélkül?

2012.07.06. 11:05 ocha

Ha már a kedves látogató ide tévedt, feltételezem, hogy próbálkozott már ízesítés nélkül teát inni. Borzalmas volt? Keserű? Ihatatlan? Jó-jó, de hol van a citromom? Azt hiszem a génjeinkbe ivódott citrompótlós napközis tea enyhe mosószeres alumínium lábos ízű élménye, már csak a nosztalgiához való ragaszkodásunk miatt is mérvadó. Olyan ez, mint a kannás bor, tabletta nélkül nem az igazi. Ámbátor, amíg ez utóbbi ajzószerünknek komoly kultúrája kikop.JPGterjedt el idehaza és így akár a „hig-end”-be hajló minőség is köztünk él, addig sajnos a teák esetében legújabban a tutti-frutti íz kombinációval megspékelt zöldteának álcázott gumó trónol piramis filterben, mint minőség a sokat látott abcék polcain. Mondjuk ki, legtöbbünk nem ismeri a jó teát, a minőséget. Mert – ki gondolná – ha valami minőségi, gondos odafigyeléssel készült azt nem kell tupírozni. Érthető, hisz mégsem a díjnyertes vörös borral fogjuk pörköltünket öntözni, ha bográcsolunk a pusztán. Így van ez a teával is, egy jó minőségű teából ne legyen napközi-cha, akarom mondani tea. Ne értsetek félre, nem azt mondom, hogy nincsenek finom ízesített teák, de ha elmerünk szakadni a citrom-méz-cukor-tej stb. kombinációktól, akkor lehetőséget adunk magunknak, hogy igazán kitárulkozzon a maga ízgazdagságába a tea. Elsőre mindenképpen furcsa lesz, ahogy megtámadnak minket a vadabnál-vadabb ízek. Sokan asszociálnak nyers zöldség ízre, fűre, néha földre vagy más elvontabb ízekre, és ne feledjük elsőre legtöbbünknek keserű. Próbáltatok már ételízesítő nélkül főzni, mondjuk leves kocka vagy vegeta nélkül levest? Nagyon hasonló tapasztalat, érzi az ember, hogy nagyon természetes, de még nagyon hiányolja azt másik megszokott ízt. Ha sikerül rávenni magunkat, hogy az első alkalmat több is kövesse, egy új világ fog kitárulni előttünk.

Szólj hozzá!

Tudjátok mióta ismerjük- fogyasztjuk a teát?

2012.06.26. 21:51 ocha

A tea felfedezésének-megismerésének több legendája is van. Általánosságban beszélhetünk tudományos megközelítésről és a hagyomány általi, azaz folklór verzióról. Persze egyik sem unalmas, de nézzük őket meg. A hagyomány szerint az első ember, aki ismerte a teát Shen nong (később isteni rangba küzdte magát) volt.

Őt egyébként nagy tisztelet övezi Ázsia számos országában, nem csak mint a mezőgazdáság védelmező isteneként tekintenek rá, de őt tartják egyúttal a gyógynövénytan atyjának. A közel ötezer éves kínai monda szerint: a hegyvidéket járva saját magán kísérletezte ki, melyik növénynek milyen hatása van, az ehető növényeket pedig megismertette a többi emberrel is. Ha mérgező növényt fogyasztott, akkor a mérget tea levelet rágva semlegesítette. Egy híres tanmese szerint Shen nong egy nap 72 féle mérget fogyasztott, amit a tea segítségével hatástalanított. Ez az első írott emlékünk a teával kapcsolatban, ami nem csak szép, de valóság tartalma is van, hiszen a teában található katekinek könnyen kerülnek kémiai kötésbe az alkaloidokkal, ami a legtöbb növényi mérget alkotja, így valóban képes semlegesíteni bizonyos mérgek hatását. Épp emiatt a tea elsőnek mint gyógyszer terjedt el, majd fokozatosan vált kedvelt itallá. A tudományos verzió inkább a növény származására, mint sem a teázási szokás kialakulására koncentrál. Vajon honnét származik a tea? A válasszal kapcsolatban számos verzió látott napvilágot, a kutatások pedig a mai napig is folytatódnak. A tea növénynek két fajtáját ismerjük, a kínait és az asszam típust. E két típus alakilag és környezettanilag is igen eltér egymástól, ezért az egyik elképzelés, hogy a tea növénynek két őshazája van. Ugyan akkor, mivel mind két típus azonos kromoszóma számmal rendelkezik, valamint jelentős eltérések nincsenek közöttük, az egy őshazás verzió is elterjedt. Az utóbbi nézet szerint a tea növény szülőföldje Kína Sichuan, Guizhou és Yunnan tartományok területén található, sőt a szigorúbb nézetek szerint ez pontosan a Yunnan tartománybeli Shisan Panna városka vidékére korlátozható. Azonban a manapság leginkább elfogadott verzió szerint a tea növény az ún. Kelet-Ázsiai félhold (Tōahangetsuko) által határolt területen volt őshonos, amit Kína Dél-nyugati részén találunk. Innét indult terjedésnek a tengeren át és jutott el Japánba, a kontinensen át pedig Indiába és Dél-kelet Ázsia hegyvidékeire. Úgy tartják, hogy a tea termesztés itt a Yunnani tartományban alakult ki, nyugati részén az asszam, míg keletre a Hunan tartományba is átnyúlva a kínai típus. Az itt élő néhány család által ápolt ősi kultúra, valamint a környéken található hatalmas ős teafák, tea fajtáink és teázási szokásaink kiinduló forrása.


A világ legősibb teafája látható a képen cirka 3200 éves és majd 2 méter a törzs átmérője.

Szólj hozzá!

Bevezető

2012.06.24. 20:21 ocha

Green-Tea-Fields.jpg

Sziasztok!

Jó hír, mert végre sikerült, (tea)bokros teendőim mellett időt szakítani, hogy útjára bocsájtsam  ezt a blogot a zöld teával kapcsolatban. A bejegyzések írásában segítségemre lesz Kedvesem is.  Jó pár éve foglalkozom a japán teával, először csak alkalmi élvezője voltam ennek az üdítő zöld nedűnek, azután, ahogy ez lenni szokott, egyre inkább beszippantott ez a hihetetlen gazdag kultúrával rendelkező világ. Tanultam itthon tea szertartást, voltam japánban is jó pár alkalommal, és szerencsésnek mondhatom magamat, hogy barátomnak tekinthetem a Hanami Teaház és a Marumoto teás bolt vezetőit. Nem titkolt célom, hogy a jövőben magam is teatermesztéssel foglalkozzak Japánban. Mivel japán tolmács és fordítóként dolgozom, ezért szerencsémre közvetlenül jutok első számú forrásokhoz a teával kapcsolatban, amit ahogy szabadidőm engedi saját célra lefordítok. Ezekből a fordításokból is szeretnék szemezgetni az itt található blogon, valamint néhány termelői tea bemutatását-tesztelését is tervezem. Egyaránt lesznek kulturális, sőt a szellemiség felé mutató bejegyzések, mint tudományos megközelítésű szemelvények. Minden olvasónak kívánom, hogy leljen rá arra az örömre és békére, amit egy gondosan elkésztett tea nyújt.

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása